
Mielőtt fontos döntést hoznánk, mielőtt meglépnénk valamit, amin már régóta rágódunk, kikérjük mások véleményét, néhányan akár egy jósét is, hátha ő látja, milyen következményei lesznek a döntésnek.
Régen a nagy hadvezérek, mielőtt csatába indultak volna, elmentek egy szent emberhez, aki kapcsolatban állt az istenekkel, hogy milyenek az előjelek, vajon kinek a pártján állnak majd az égiek, kit fognak segíteni a harcban. A görögök életét meghatározta több istenhitük, nagyon hittek a jóslás erejében – ott volt, az igen híres Delphoi-jósda, vagy a mitológiából jól ismert Cassandra, akit arra kárhozott Apollón, hogy senki ne higgyen jóslataiban –, a görögök nagyok voltak ebben, rengeteg mítoszukban szerepeltek jövőlátók, akik képesek voltak előrelátni az előre nem láthatót.
Régen a nagy hadvezérek, mielőtt csatába indultak volna, elmentek egy szent emberhez, aki kapcsolatban állt az istenekkel, hogy milyenek az előjelek, vajon kinek a pártján állnak majd az égiek, kit fognak segíteni a harcban. A görögök életét meghatározta több istenhitük, nagyon hittek a jóslás erejében – ott volt, az igen híres Delphoi-jósda, vagy a mitológiából jól ismert Cassandra, akit arra kárhozott Apollón, hogy senki ne higgyen jóslataiban –, a görögök nagyok voltak ebben, rengeteg mítoszukban szerepeltek jövőlátók, akik képesek voltak előrelátni az előre nem láthatót.
Nemcsak a görögök, de az ókori egyiptomiak is próbálták fellebbenteni a fátylat a jövőről. A rómaiaknál, igen fontos tisztséget töltöttek be a madárjósok, akik minden templom, vagy pap felszentelésénél jelen voltak, és a béljósok, akik hivatalos tisztet töltöttek be a római állam vallási szervezetében. A madárjósok rendkívüli égi jelekből jósoltak, mint a csillaghullás, a napfogyatkozás, illetve a madarak repüléséből és hangjából.
A tudomány számára sem ismeretlen a jövendölés, a tudósok is megpróbálják előre jelezni különböző logikai fejtegetésekkel, hogy mi várható, mint például az időjárás-előrejelzés, de gondolhatunk a valószínűség számításra, vagy, hogy piaci példával éljünk: a tőzsdén sem látják előre százszázalékosan, miként alakul majd az értékpapírok helyzete. A biztosítók az összegyűjtött adatok alapján kalkulálnak, hogy mekkora is a kockázat, milyen események várhatók hosszú távon.
A tudomány számára sem ismeretlen a jövendölés, a tudósok is megpróbálják előre jelezni különböző logikai fejtegetésekkel, hogy mi várható, mint például az időjárás-előrejelzés, de gondolhatunk a valószínűség számításra, vagy, hogy piaci példával éljünk: a tőzsdén sem látják előre százszázalékosan, miként alakul majd az értékpapírok helyzete. A biztosítók az összegyűjtött adatok alapján kalkulálnak, hogy mekkora is a kockázat, milyen események várhatók hosszú távon.
Életünket átszövi a bizonytalanság elleni küzdelem, a törekvés, hogy jobban megismerjük saját sorsunkat, jövőnket. Van, aki inkább a logikai, tudományos előrejelzéseknek hisz, és vannak, akik rendszeresen járnak jóshoz, vagy vetnek kártyát, olvassák a horoszkópjukat. Hogy miért? Azért, mert nem tudjuk elfogadni, hogy valamiről nincsenek pontos információink, mert kíváncsiságunk határtalan, és mert úgy érezzük, hogy ha tudjuk mi vár ránk, akkor nem vagyunk annyira kiszolgáltatottak.